A tavalyi év utolsó negyedével vagyok csak adós, de közben eltelt az idei év első negyede... affene.:D

Igazából ahogy így visszagondolok, olyan nagyon sok minden nem történt. Próbálkoztam a nyár elnyújtásával, Dóri barátnőm szeptember közepén jött meglátogatni, ugyanúgy 5 napra mint Magdi. Kicsit az időjárás is igyekezett segíteni, 5-ből 3 napon szép napsütéses idő volt (ha meleg nem is), de a másik kettőn már a tipikus göteborgi széjjelfagyós-szeles meg agyonázós-esős... Dolgoznom is kellett már kicsit, persze igyekeztem belőle minél többet elcsalni, de még az én arcomon is véges vastagságú a bőr :) Ezután már tényleg csak az iga húzása maradt, meg a depresszív sötétség - igen, az a depresszív sötétség, amit mindenki kérdez, amikor meghallják, hogy Svédországba költöztem, és ez az a kérdés, amitől egyébként falramászok, mert arra egyik kérdező se gondol, hogy nyáron pont ugyanannyival van világosabb, mint amennyivel télen sötétebb. Persze októberben én is nehezen csatornázom a gondolataimat a nyári fehér éjszakák irányába... Ehelyett inkább a munkába temetem magamat, nyáron úgyse lehet rendesen dolgozni, mert süt a nap, és akkor strandra kell menni :D

Elindítottuk végre-valahára a reaktorokat, az eredeti terv az volt, hogy még szeptember elején, de először Britt-Marie utazott el Ugandába, aztán meg én hallgattam egy kurzust, aztán kiderült hogy nincs elég pumpa, meg kell még egy hűtőszekrény, végül október végén indítottuk el a reaktorokat. Pár hét után le is állítottuk, mert az acetátot adagoló kicsi, matuzsálemi korú pumpa bedobta a kulcsot, szegény bacik meg gyakorlatilag éhendöglöttek*. Újabb egy hónapos sz...kodás meg várakozás után végül lett új pumpa (nagyon bonyolult dolog ám megrendelni egy pumpát, jellemzően 2-3 hétig is eltart...:s aztán ha sikerült megrendelni, 1-2 hét amíg kiszállítják...), november végén újraindítottuk a reaktorokat. Itt már erősen éreztem a vesztemet; a kísérlet ideális esetben 2-3 hónapig tart, ha - az eredeti tervnek megfelelően - elindítjuk szeptemberben, karácsonyig pont végzek vele. Még az október végi indítás is hagyott némi halvány, pislákoló reményt, hogy a dolog nagyján túlleszünk időben, de a november végi újraindítással minden remény szertefoszlott. Az már csak hab volt a tortán, hogy a harmadik reaktorban - ami a legkevesebb acetátot kapja - nem nőttek elég gyorsan a bacik, ezért az ülepedési idő** 10-ről 8 percre csökkentésével szépen kimostam őket a második hétvége alatt, december elején újra kellett indítani (csak a harmadik reaktort). Választhattam, hogy hazamegyek karácsonyra, vagy a kis reaktoraimat gondozgatom - nyilván nem volt nehéz a választás, a munka nem mehet a karácsony rovására, és hátha minden rendben lesz, de nem voltak illúzióim. Valahol mélyen reménykedtem, hogy a témavezetőm el tudja navigálni a cuccot, levezényelt már 1-2 "menetet" ugyanezekkel a reaktorokkal**, de nem lepődtem meg nagyon, amikor visszaértem január elején, és elmesélte hogy "túl magas volt a pH, tettem bele egy kis sósavat". Aha. A bacik ugye nagyon szeretik a sósavat. Főleg a töményet. Persze nem vagyok benne biztos, hogy ez volt az oka a nitrifikáló aktivitás lenullázódásának, lehetett valami a rejectben is (mivel az valódi szennyvíz, változó az összetétele), de nem is erről van szó, hanem hogy miért nem lehetett ecetsavat? Az is sav, csak kicsit "természetesebb". Vagy hogy miért nem lehetett előtte írni nekem egy e-mailt, és megkérdezni, mit gondolok a reaktorok tömény sósavval való nyakonöntéséről? Akkor nagyon el voltam keseredve, de azóta megbarátkoztam a szituációval - a kísérletet újra fogom indítani, hátha másodszor el tudom kerülni a buktatókat.

És hogy miért nem indítottam még újra? Márciusban 3 hetet Uppsalában töltöttem, amikor megint rá kellett bíznom a reaktorokat Britt-Marie-ra (és egy angol cserediákra), ha január végén újraindítottam volna, a történelem csak megismételte volna önmagát. (Oké, kicsit változtattunk az acetát-oldat összetételén, a nátrium-acetát egy része helyett ecetsav van benne, enyhén savas, így elvileg pont ellensúlyozza a reject kicsit lúgos voltát - ez nem változtat azon a tényen, hogy ha valaki más csinálja a bármit, az sose lesz olyan, mintha én csinálnám, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem vagyunk egyformák ;))

Uppsaláról majd írok külön bejegyzést, sok minden változott, meg elvileg képek is vannak/lesznek valamikor ;)

___________________________________________________________________________

* Az acetáton kívül kapnak még "szintetikus szennyvizet", ami tkp csapvíz felturbózva némi foszfáttal, kalciummal, magnéziummal, vassal és nyomelemekkel, valamint "reject water"-t, aminek nem tudom, van-e egyáltalán ilyen egyszavas - kétszavas - magyar megfelelője, csak körülírni tudom: a szennyvíziszap biogázüzemben való rothasztásakor keletkező erjesztési maradék víztelenítése során kinyert (már ha ezt lehet nyereségnek nevezni :D) magas ammóniatartalmú szennyvíz.

** Mi a fene az az ülepedési idő, ugye?:) A hagyományos biológiai szennyvíztisztításban a baktériumok "hópehelyszerűen" egymáshoz"ragadva" éldegélnek, és miután megeszegették a szennyezőanyagokat, valahogy el kell őket választani a tisztított víztől. Mivel a hópehely-konstrukció elég rosszul ülepszik, hatalmas medencékben kell a vizet állni hagyni (pl. vannak ezek a Dorr-ülepítők, részletekbe inkább ne menjünk bele), ami csak olyankor nem baj, ha nem drága a telek négyzetméterára. Mivel a nagy szennyvíztelepek általában nagyvárosok közelében vannak, ha van folyó, akkor a folyóparton, ha tenger van, akkor a tengerparton, ritkán áll rendelkezésre nagy és olcsó földterület... Amivel mi kísérletezgetünk, "granulált" bacik, olyan reaktorban éldegélnek, amit szekvenciálisan tölt fel majd ürít ki az automatika (ún. SBR, sequencing bacth reactor), és ürítéskor azok a bacik, "akik" nem ülepedtek le elég gyorsan, kimosódnak a tisztított vízzel együtt. Ez eleinte elég sok, de a bacik "okosak", elkezdenek szorosan összenőni, nagy sűrűségű granulátumok formájában, ami úgy ülepszik, mint a kavics. A kísérleteket flokkulált (pelyhes) iszappal kezdjük, 30 perces ülepedési idővel, és fokozatosan csökkentjük le 2 percre.

*** az is igaz, hogy értékelhetetlen eredménnyel...