jörgenmorgoff

Második alkalommal Donsöre látogattunk el, neki kemény 1387 lakosa van, ezzel ő a leglakottabb sziget! :D 11 hajótársaságnak vannak itt hajói, gondolom az ő alkalmazottaik laknak itt. A kikötő zsúfolt és nagyonnagyon színes, tele az elmaradhatatlan kis piros csónakházakkal :) 

Meg a kis fa nyaralók mindenhol, még mindig elfogadnám bármelyiket...

A sziget déli részén nagyon szép gyalogösvény fut körbe, érdemes végigjárni (kb egy óra), 10 percenként van egy pad, kevésbé edzett versenyzők részére, és van minden, mi szem-szájnak ingere: tenger, szikla, mocsár, tavacska, fenyőerdő, nemfenyő-erdő, nemerdő, meg ilyesmik.

Aztán ha még nincs totál elege az embernek a gyaloglásból (esetleg kipihente magát a helyi pizzériában :D), át lehet sétálni egy hídon Styrsöre.

Styrsö majd egy másik történet lesz, mert nekünk erősen elfogyott a lelkesedésünk, ellenben a viharfelhőkkel, amik nagyon gyűltek...

A híd után mind jobbra, mind balra kb. ugyanolyan távolságra (20-30 perc gyaloglás) van 1-1 kikötő, mi balra indultunk, az elhagyatottabbik (Skäret) felé. Ez a kikötő pont szembe van Donsö kikötőjével, ugyanaz a hajó köt ki itt, ami 5 perccel előtte Donsön - a menetidő Saltholmenre kb fél óra, pont elég egy forró csokira vagy teára :) Nem mindegyik hajón van "cafe", de mázlink volt, a mienken pont volt... A forró csoki kicsit vizes, szóljatok a büféskislánynak, hogy kevesebb vizet tegyen bele ;)

A szigetek közül először Brännöt néztük meg, mert épp oda indult hajó, amikor Saltholmenre értünk... A hajóúton rettentően fújt a szél, én ki se dugtam az orromat, de a többiek készítettek pár remek képet útközben. Pl. a környék tipikus kis piros, fából készült csónakházairól:

Brännön nyolcszázan laknak, meg gondolom rengeteg embernek van ott nyaralója. Én is elfogadnék egyet :)

Még a túra elején találtunk egy bazinagy sziklát, amiben volt egy mélyedés, megállt benne a víz, ehhez a kis "tóhoz" próbáltunk feljutni vagy egy órán keresztül - végül persze sikerrel jártunk, íme a "tó", és a kilátás:

Aztán sikerült azért kicsit megnézni a települést is ;) Merthogy Brännön két kikötő van: Rödsten és Husvik, mi Rödstenre érkeztünk, és átsétáltunk a sziget másik végére, keresztül a falun (valójában egy vendéglátóipari egységet ill. egy mosdót kerestünk...), majd Husvikról indultunk haza. Útközben láttunk sok helyes házikót, meg színes tollakkal felszerelt bokrokat, ami a tipikus svéd húsvéti dekoráció:

A visszaútról azt hiszem egyikünknek sincs sok emléke, aludtunk, mint a bunda :)))

...magyarul "déli szigetvilág", ez annak a kis szigetcsoportnak a neve, ami Göteborgtól délre (inkább délkeletre) található, Saltholmenről lehet elérni rendszeresen járó västtrafik ("békávé") hajókkal. Saltholmenre meg a 11-es villamossal lehet kimenni ;) És érdemes is!

Maga Saltholmen is nagyon szép, ha picit várni kell a következő hajó indulásáig, érdemes elcsatangolni a parton.

Ha valaki szeret sziklákon mászkálni, szikla van bőven - néhol elég meredek, úgyhogy csak óvatosan! ;) No persze aki hegyikecske volt előző életében, esetleg itt nő(tt) fel...

Ezek a szabályos gömb alakú lukak úgy alakultak ki - ha jól tudom -, hogy a jégkorszakban a jég vitt magával egy kisebb követ, ami ha megakadt, a mozgó jég addig forgatta-görgette, amíg így kikoptatta a sziklát.

És ha az ember elfáradt (mint én), rá lehet fogni, hogy csak a kilátásban gyönyörködik, azért ült le ;)

A többi kép Saltholmenről a szokásos helyen: www.indafoto.hu/jorgenmorgoff ;)

ezzel a kis virággal kívánok boldog anyák napját minden Maminak - elsősorban persze a sajátomnak :) 

a nagymamáimnak és a kicsit konzervatívabbnak pedig egy csokor tulipán:

...ami nem csak villamossal, hanem hajóval is zajlik. Bizony, Göteborgban a hajó ugyanolyan tömegközlekedési eszköz, mint a busz, vagy a villamos. Példát vehetne róluk a BKV...

A leírás itt található:

http://www.goteborg.com/Documents/Citywalks/City%20Walk%20-%20by_tram.pdf

Ismét a Kungsportsplatsenen kezdik, és villamossal mennek Rosenlundig, ahol hajóra szállnak - a járat neve älvsnabben. De szerintem érdemesebb a centrumból kisétálni a kikötőbe (Lilla Bommen a legközelebbi villamosmegálló), és ott, a végállomásnál felszállni az älvsnabbenre - pláne, ha szép idő van. Ráadásul így rögtön meg lehet tekinteni a kikötőben álló szálloda-hajót, a Vikinget, ami a Lipstickkel együtt már-már Göteborg jelképe:

A Lipstickbe jó pénzért fel is lehet menni, körkilátó van a tetején. A Viking fedélzetére is felengednek, annak ellenére, hogy hotelként üzemel.

Bár a villamos mellett is van érv: a centrumból a Järntorget felé elhalad a város egyik legrégebbi része, a Haga mellett. Valamiért ezt nem (sem) említi a kis guide, pedig a Haga gyönyörű, a templom is, meg az egész kis kellemes városrész - de ez majd egy másik poszt lesz ;)

A hajóról út közben sok minden előbukkan a házak közül, pl. a Skansen Kronan:

és remekül rá lehet látni a Masthuggskyrkanra meg a Sailors Wife-ra (a képek készítéséhez persze felmásztunk a hegyre Eriksbergnél):

de persze alapvetően a Götheborg III Ostindiefarare miatt érdemes leszállni Eriksbergnél (ami általában itt horgonyoz, és egy nem csekély összegért fel is lehet rá menni) :

Ha tovább megy az ember a hajóval, eljut a Klippan nevű városrészhez, ahol állítólag a régi älvsborg fortress romjai láthatóak - nos, vagy nem találtuk meg, vagy pár nagyobbacska kő maradt csak belőle, meg egy utólag (nyilván védelmi céllal) fölé épített fa tető... De maga a városrész, vagy még inkább a kikötő roppant hangulatos, már annak, aki szereti a réges-régi hajókat. Mert abból áll itt jópár. Az egyiken egy bácsi kávézót üzemeltet - nem egy vendéglátóipari műremek, a veterán hajón pár roggyant műanyagszék, híg svéd kávé és bolti instant sütik (fillérekért), de valahogy megfogott a hangulata, meg hogy a bácsika ilyesmire "vetemedik"... Ezen kívül van még egy park, meg egy templom, ami talán említésre méltó:

A leírás ezután Majorna városrészt említi, ahol se szeri, se száma a korábban már említett egy-szint-kő-két-szint-fa típusú színes házikóknak:

Ezután a túra elmegy a Slottskogen (aka "Göteborg Városligete", definíció by Lacibácsi) és a Botaniska Trädgarden mellett, majd bekanyarodik a Vasastadenbe, ami (a Haga-hoz hasonlóan) szintén megér egy külön sétát - és egy külön posztot.;) Azért ízelítőnek itt a Göteborg University épülete:

A többiről majd később...

Ez a poszt már több mint egy éve senyved piszkozatként az internet hálójának egyik poros sarkában - két magyar lány látogatása kapcsán kezdtem írni, mert velük körbejártuk a város látnivalóit. Nagyrészt a fényképek hiánya, rossz minősége, no meg a lustaságom okozta, hogy nem haladt a poszt megírása; végül rászántam magamat, így 2010 augusztusában, hogy befejezzem... Még mindig van pár kép, ami hiányzik, vagy vacak, idővel majd lecserélem jobbra, ha lesz ;)

Göteborg nagyon szép város, 2-3 napot simán el lehet benne turistáskodni anélkül, hogy megunná az ember. (Ha valakinek még több ideje van, a környéken rengeteg kirándulási lehetőség van, pl. Södra Skärgården, Bohus, Tjolöholm, a varberg-i vár, Marstrand, a borås-i fürdő meg esetleg az állatkert, hogy csak párat említsek, de ezek mind-mind legalább félnapos kirándulások, egy hosszúhétvége alatt ezek nem férnek bele...) Leginkább nyáron érdemes jönni, május végétől szeptember elejéig, mert nyáron csodálatos idő van (nincs 40 fok, mint Magyarországon ;)). Minden más esetben sokat fúj a szél és sokat esik az eső (amúgy nyáron is, csak akkor kevésbé zavaró), aki nincs hozzászokva, valószínűleg kellemetlennek találja.

A szűken vett Göteborg város megtekintése történhet a kommersz városnézőbuszos módon, no én ezt javaslom a legkevésbé! A www.goteborg.com oldalon található két útvonalterv, egy-egy városnéző-túra villamossal illetve gyalogosan.
Szépen le van írva, mit, hol érdemes nézni, fényképezni - mi végigcsináltuk, fényképeztünk is, íme:

A gyalogtúra stációi:

1. Kungsportsplatsen, itt található egy turistbyro és Karl IX Gustaf lovasszobra:

2. Saluhallen, erről nincs (még) képem, mert épp felújítják, de mindenesetre nagy kincs ez nekünk, itt árul egy néni magyar kolbászt, meg almapaprikát :) (sőt egyes források szerint még mákot is!)

3. Domkyrkan, hát ez olyan - svédes. Puritán, katedrálisnak finomszólva is egyszerű, kívülről is meg belülről is. Itt éppen belülről:

4. Antique Halls: ide nem sikerült bejutnunk. Tkp nem is tudom, mi ez. Alkalomadtán utánajárok ;) (Erről a secondhandshopok jutottak most eszembe, de az majd egy másik poszt lesz...)

5. A Kelet-Indiai Társaság épülete volt, ma a városi múzeum található benne:

Ez belülről se kismiska, mármint a kiállítás, érdemes megnézni! (Majd talán erről is posztolok valamikor...)

Mellette pedig a Kristinakyrka áll (mindenféle tűzvészek ellenére) :

6. A régi városháza (Kronhuset):

7. Maritiman (hadihajó - kiállításnak berendezve, tkp játszótér pasiknak :P)

8. Operaház, be is lehet menni, van "guided tour" (nyáron minden nap, ősztől tavaszig előzetes bejelentkezés alapján, lévén akkor előadások vannak). Tkp nem sok mindent láttunk, de a hapsi, aki körbevezetett (szezonban amúgy zongorista :)), megérte a beugrót, érdekes figura volt :) 

9. Nordstan bevásárlóközpont - rettenetes tömegnyomor jellemzi, kb. mint az otthoni bevásárlóközpontokat. Van viszont pár jó üzlet, amit szeretek, és Magyarországon nincs (pl. Lindex, Cubus), illetve van egy turistbyro, ahol olcsón árulnak hűtőmégnest és egyéb szuvenírt (ha valakinek esetleg vannak kötelezettségei az otthonmaradottak felé ;) :P) Amúgy az itt található üzletek 90%-a megtalálható a Kungsgatanon is (meg az Avenyn, meg a Passagen meg az NK nevű képződményekben - ezeket egymás szájába építették, kb. mindegyik a Brunnsparkennél van, csak ellenkező oldalon).
A kép a kikötő felől készült, éjjel; azért ezt tettem be, mert ez szép, és mert a Nordstant nem lehet eltéveszteni, tehát a felismerhetőség nem volt szempont a kép kiválasztásakor :)

10. Gustaf Adolf szobra, és mögötte az a sárga épület a városháza:

a tőzsdeépület ("Börse"), sajnos belülről nem mutogatják a turistáknak, pedig állítólag gyönyörű:

városi tanács:

a várost őrző oroszlánok (Svédországban normális oroszlán-szobrot még nem láttam, mondjuk nem csoda, szerintem sose láttak oroszlánt :P)

itt a link a térképhez és a leíráshoz:

http://www.goteborg.com/Documents/Citywalks/City%20Walk%20-%20walk_eng.pdf

a villamosos városnézést majd a következő posztban...

Tjolöholm (ejtsd kb. "sulöholm") Göteborgtól délre fekszik kb. fél órányira (kocsival). Kedvelt kirándulóhely, szép tengerparttal és kastéllyal! :)

Messziről:

Közelebbről:

A másik oldalról:

És a kilátás:

Ha valaki nekem akarná adni ezt a várat szülinapomra, nem utasítanám vissza ;) :D

Ez a környék neve, ahol lakom. Amúgy egy hegyen van - az összes SGS ház hegyen van, biztos hogy a kissé becsiccsentett diákok hazafelé a hegyre mászva kijózanodjanak, és a házmesternek kevesebbet kelljen takarítani? :D
A hegy tetején meg van egy templom. Arról már régóta van sok kép, kívül, belül, eddig arra vártam, hátha "lesz" kép magáról a házról, amiben lakom, meg mögötte a kis "kertről". A mi kertünk meglepően zöld, ugyanis itt általában minden tiszta szikla. A kis kerti grill viszont minden társasháznál alap! ;) A sziklás kert amúgy nem rossz ám, mert a karbantartása roppant egyszerű: a sziklákba vájt pár cserépbe kell ültetni tavasszal pár virágot, oszt kész :D Amúgy semmi fűnyírás, semmi gazolás, sár sincs a kertben eső után... Tiszta jó, nem?:)
Na, szóval sikerült csinálnom képet a házról:

Ez meg mögötte a kert:
 

A templomról még márciusban készültek a képek - amúgy aki nem a tövében lakik, annak is érdemes ám megnézni!

Ahhoz képest, hogy evangélikus (lutheránus) templom (katolikus templom egyetlen egy darab van egész Göteborgban), ez itt eléggé Thornak tűnik ;)

Belülről állítólag olyan a templom, mint egy viking fa hajó - ezt nem nagyon sikerült felfedeznem, bár egy része tényleg fából van, ez tagadhatatlan :P 

Nem csak a templom szép nagyon, kívül-belül, a kilátás se piskóta. Pl. lehet látni a "sailor's wife" szobrot, amiről eddig az összes idegenvezető elregélte, hogy állítólag a világháborúban várta vissza a férjét, de "rossz nyelvek" szerint Hisingen felé néz, mert ott volt egy szeretője, aki sokkal jobban hiányzott neki, mint a férje. Mivel marha magasan van, elég nehéz megállapítani, hogy Hisingen, vagy a tenger felé néz... Ráadásul ha jól sejtem, a szerető is a tenger felől érkezik haza a háborúból, nem? :P

A szélkakas meg még valami szélkakas szépségversenyt is nyert, és éjjel is szép a kilátás, csak ezeket még nem sikerült lefényképeznem (majd még próbálkozom ;))

és igen, ez egy pad, a sziklák tetején :) itt még kicsit havas, de napsütésben jól lehet rajta piknikezni. A sziklákon piknikezés itt nagy divat :) Meg a parkokban, meg tkp mindenhol :) Mi is voltunk piknikezni, de ez már egy másik bejegyzés tárgyát fogja képezni...

csak itt, csak most, csak neked :)

a kissé félresikerült irányjelző:

 ugyan kissé tükröződünk az üvegben, de azért talán a szöveg is olvasható ;)

A Volvo múzeum könnyen és gyorsan elérhető Göteborgból - amennyiben az ember megnézi a 32-es busz menetrendjét (www.vasttrafik.se), és nem kell fél órát várnia a következőre (merthogy hétvégén 2óránként jár...) :DDD Nekünk vasárnap kb 1,5 óra alatt sikerült odajutni :P Vagy érdemesebb inkább hétköznap menni, akkor gyakrabban jár a busz.
De szerintem megérte, nekem nagyon tetszett! Nem rámolom be ide az összes képet, mert borzalmasan sok készült. Itt tudjátok mindet megnézni:
http://indafoto.hu/jorgenmorgoff/collections

Azért ami nagyon tetszett, azt beteszem ide, kedvcsinálónak ;)

A legelső Volvo, az ÖV4 egy kabrió volt, és fából készült a váza:

ez pedig egy tank motor, gázturbinával kombinált dízel (hibrid másképp, 1968-ból :))

ez egy PV 654 (De Luxe), a porszívó-szerűség a kormány mellett a párát hivatott lefújni a szélvédőről :)

Nézzétek, micsoda orra van... Járnék ezzel cukrászdába hétvégente :D (PV36 Carioca)

1800 ES: eleinte nagyon nem tetszett, de aztán ahogy nézegettem, egészen megszerettem.

Először fel se tűnt - ki nézegeti a kiállított autókat körbekerítő kötél tartóoszlopait? -de ez bizony egy főtengely :)))

Ez meg egy belülről állítható fényszóró:

A mai modern autók már mind tökugyanolyanok. Tessék kommentelni: kit mire emlékeztet ez a concept car? (Az első tippem Audi A2 volt)

Volt még sokminden, pl böszme kamionok, experimental taxi meg több egyéb concept car, versenyautók, soksok régi, karakteres autó, meg újabbak is, azok már kevésbé karakteresek (kockavolvok dögivel, azokat le se fényképeztem, az utcán is van egy csomó), csillagmotor, vadászgéphajtómű, hajómotorok, régi busz, új busz (environmental concept bus) na ezt a kettő azért berakom, mert viccesek egymás mellett :)

Aztán ezzel be is fejeztem, "az érdektelenség elkerülése végett" :)

Dóri kérdezte, hogy tényleg színesek-e a házak. Magamtól talán észre sem vettem volna, valószínűleg mert a szürke időjárásban nem is olyan feltűnő, meg a svédek amúgy is a pasztellszíneket szeretik, de úgyamúgy: tényleg színesek a házak! :) Napsütésben biztos könnyebb észrevenni, bár lehet, hogy akkor se tudatosul, az ember egyszerűen csak jólérzi magát, és nem is tudja, hogy a színek miatt ;)

Sajnos múlt hétvégén nem sokat sütött a nap, pedig most voltak itt meglátogatni a szüleim, lehetett volna picit jobb idő. Voltunk városnézni, meg hajókázni, meg sokfelé, el fog tartani egy darabig, amíg mindenről írok bejegyzést... így most csak egy kis válogatással kezdeném, (nem túl jó) képekkel, házakról. (A képek azért bénák, mert vagy telefonnal készültek, vagy városnézőbuszról menet közben, meg mert nem sütött a nap; talán később lesz még lehetőségem csinálni jobb képeket, napsütésben, na nem mintha egy nagy fotóbajnok lennék, de ezt úgyis tudjátok. Általában inkább csak a szám jár :D)

No, az első képen a Comfort Hotel City Center látható, itt laktak a szüleim. Aránylag modern házak, és igen, eléggé színesek :)

A második-harmadik kép a Haga nevű városrészben készült, ez az egyik legrégebbi része Göteborgnak. Régen a szegény embereknek nem volt pénzük kőből építkezni, ezért fából építettek házat, de tűzvédelmi okokból csak 2 emeletesre volt szabad építeni. Erre egy okos emberke kitalálta, hogy az alsó szintet megépítik kőből, és ráépítenek 2 fa emeletet :) És persze ezek is színesek ;)

A ház (diákszálló), amiben lakom, egy hegyen van (Masthugget), egy templom tövében (Masthuggskyrkan - később fogok róla írni), nagyon szép onnan fentről a kilátás, és néhány képen látszanak a színes házak is, úgy ahogy:

és rengeteg fotót csináltam a Linnégatan nevű utcán, ami Laci bácsi szerint Göteborg 2. főutcája (az első a Kungsportsavenyn), illetve nem biztos, hogy mind pont ott készült, de azon a környéken. (Vagy nem.:)) 

A változatosság kedvéért megint "ügyes" voltam :)

Elfogyott a lóvé a telefonomról - kb egy hónapja vettem feltöltőkártyás/előrefizetős svéd SIM-kártyát, 100 korona volt, ebből 59 lebeszélhető, egész sokáig bírta, magamhoz képest, nem? :D
Otthon e-bankon szoktam telefont töltögetni, de ugye a magyar e-bank svéd telefont...
Naszóval gondoltam megpróbálom az ATM-es verziót, itt nálunk a Hemköpben (élelmiszerbolt) van bankautomata. A probléma ott kezdődött, hogy nem bírtam betuszkolni az ATM-be a bankkártyámat...
Odaballagtam a dohányshopban (vagymiben) a fickóhoz, hogy szeretném feltölteni a telefonomat, vajh jó helyen járok-e ezügyben? mire lelkesen kinyomtatott nekem egy darab papírt, és legombolt rólam 100 koronát. Oké, de a papírdarabbal nem tudok telefonálni, a szöveg svédül van rajta, mi a frászt csináljak vele? Mondta, hogy hívjam fel a 220-at; megtettem, a jól ismert bájos női hang szólt benne - svédül. Odaadtam neki a telefont, hogy őt keresik... Rendes volt, megküzdött helyettem az automatával, feltöltötte a telefont, majd a végén diszkréten közölte, hogy amúgy a 9-est kell megnyomni, ha az angol verziót szeretném :P

Miközben sétáltam hazafelé, meghallgattam az angol verziót, csak ekkor derült ki számomra, hogy ha valakinek dobornyomott kártyája van (mint nekem...), a Telenor honlapján keresztül is fel lehet tölteni a telefont, és ráadásul a feltöltött összeg +10%-át is jóváírják az egyenlegemen. Nem mintha az a 10 korona olyan sokat számítana, de mégiscsak lehetnék néha kevésbé mafla, azt hiszem? :D

Páran kérdeztétek, hogy vannak-e itt barátaim, vannak-e bulik (végülis erasmus ösztöndíj :DDD), meg milyenek az emberek, meg ilyesmi... No, hát svédet nem sokat láttam eddig :P
Azt már írtam, hogy közös konyha van, kilencen vagyunk egy konyhára, ebből 5 svéd (4 lány: Tora, Jenny, Jackie, Kristin, és 1 fiú: Aron), egy német srác (Tobias), egy finn lány (Hannah), és egy mexikói fiú (Gerardo). Először húztam a szám a közös konyhára (meg amikor beteg voltam, és nem támolyoghattam ki kócosan, pizsiben és ókuláréban teátfőzni, az tényleg nem volt olyan jó), de a beköltözésem utáni első hétvégén bekopogott Jackie és Tobias, hogy "common cooking" lesz, van-e kedvem csatlakozni, és persze volt :D - jót ettünk, aztán tequiláztunk, aztán elmentünk bulizni...:))) Csak hatan voltunk ezen a vacsin (Kristin, aki pár nappal előttem költözött be, Jackie, Tobias, Aron, Gerardo, meg én), ebből is látszik, hogy a svédek alapvetően elég zárkózottak. (Jackie nem annyira, de ő egy darabig volt az USAban, meg úgy általában nem olyan tipikus svéd, asszem.) Bulizni Aron sem jött, rockrajongó a lelkem, a Nefertitiben meg valami elektronikus zenét nyomtak, én se voltam oda érte nagyon (meg ahogy elnéztem Kristint, ő sem; ő kicsit darkmóni-stílus, de ez nem ritka errefelé :))
Az egyetemen is akadtak közvetlenebb emberek, mondanom sem kell, nem echte svédek: 2 "jugoszláv" fiú, Irvin és Tomislav. Kb. 8 évesek voltak, mikor ideköltözött a családjuk, szóval tudnak svédül (maguk között horvátul beszélnek), meg jól ismerik a várost :) Akkor volt a diploma-prezentációjuk, amikor én érkeztem, belekeveredtem az ünneplésbe ( = ismét buli :)), a Valand nevű szórakozóhelyen csütörtökönként diákbuli van (Gerardoval is összefutottam). Mutattak még valami érdekeset: sok belvárosi szórakozóhelyen van ú.n. "after work", általában 6tól (leginkább pénteken, de van ahol a többi napon is), ennek a lényege, hogy az ember meló után nem megy haza, hanem beugrik valahova svédasztalos zabára (általában nevetséges összeget kérnek érte, mi az Excetben voltunk, csak a ruhatárért kellett fizetni 20 koronát), és a lebuj tulajának reményei szerint jól ott is ragad partyzni :D
Amúgy az egyetemen egyelőre kevesekkel sikerült bármiféle kapcsolatot létesítenem - a diákszobában van még 2 indonéz (Chris és Rima), egy indiai (Ninad), egy bangladeshi, egy török (Selen), meg egy svéd, akikkel úgy néha beszélünk pár szót, de eddig elég kevés időt töltöttem a Chalmersen, sokat voltam Boråsban...
Merthogy az van, hogy a tantónéni (Ica) alapvetően a szomszéd kisvárosban, Boråsban dolgozik a főiskolán (Högskolan), itt Göteborgban az egyetemen (Chalmers) most próbálják feléleszteni a biotech-részleget (én volnék az első fecske, vagymiaszösz... ), de akadozva rakják össze a labort: először a GC-re vártunk, aztán a gázpalackokra, aztán a regulátorokra, még kell egy Excel arra a gépre, ami a GC-t vezérli, meg még rengeteg ilyen apróság van. Egy már működő laborban ilyen gondok ugye nincsenek, de itt szinte 0-ról indul a dolog (persze sokminden van azért, csak össze kell szedni, elkuncsorogni, raktárakból előásni, stb). De talán még ezen a héten el tudom kezdeni a kísérletsorozatot, ami miatt elvileg itt vagyok! :)
Szóval eddig elég sokat jártam át Boråsba, ott dolgozik egy magyar srác (Gergő), neki segítettem (?) ebben-abban. Ő már kb 1,5 éve ittvan, ha jól tudom (itt diplomázott, most meg phd-zik), ismeri az embereket a tanszéken - de a svédek ott is elég zárkózottak, főleg egy iráni fiúval (Pour) van jóban. Rengeteg ott az iráni - merthogy iráni a tanszékvezető :P
Ez tök érdekes amúgy: a svédek kedvesek, mosolygósak, barátságosak, segítőkészek, de valahogy mintha fal lenne körülöttük, mindig megvan a 3 lépés távolság. Meg olyan kis félénkek is, ha összefutok valakivel a tanszéken (akár a fősulin, akár a chalmersen), mosolyog, bólint vagy köszön, de nem kíváncsiskodik, nem kérdezi, ki fia-borja vagyok, mit keresek ott - ha "új gyerek" érkezik, én bizony szívesen kifaggatom, honnan jött, kicsoda-micsoda, de lehet hogy én vagyok tapintatlan? :)
Néha akad, aki megkérdezi, mikor érkeztem/meddig maradok, és hogy tetszik Göteborg, aztán jókat lehet velük beszélgetni az időjárásról :P Gondolom idővel azért felengednek, meg ha tudnék svédül, az valsz sokat javítana a helyzeten, hiába tud itt mindenki angolul (a tévéből is megtanulhatják - nincs szinkron általában, csak felirat -, meg a suliban is színvonalas a nyelvoktatás).
Illetve, ha isznak, akkor is nagyon közvetlenné válnak :D Csak el kell őket valahogy vinni az első kocsmáig :DDD A Nefertitiben is odajött hozzánk egy svéd srác, mattrészegen, megkérdezte, honnan jöttünk, mit csinálunk, és kifejtette, hogy mekkora jó arcok vagyunk :) Meg a Rockbarenben (itt a 2 magyar sráccal voltunk) is kifogtunk 2 beszédesebb svédet, ők kocsit (kabrió BMW-t) venni jöttek le egészen északról, ahol nyáron le se megy a nap (ezért vettek kabriót :))) Ja merthogy van még 1 magyar srác (Matyi), Gergő évfolyamtársa volt, a kórházban dolgozik (doktorizik ő is, nanoizékkel fogja megváltani az emberiséget, az érelmeszesedést fogják vele gyógyítani)
Na hát kb. ezek az emberek vannak most körülöttem, nincs köztük túl sok svéd...Még jó, hogy Svédországba jöttem :D

lassan átkeresztelhetem a blogot "encike lúzerkedései"-re :DDD

Na, az egész úgy kezdődött, hogy kiégett a neoncső, illetve hát bekapcsolás helyett pislákolt permanensen (ez baromi idegesítő, de gondolom láttatok már ilyet), mindezt szerdán, tehát pár napja romantikus félhomályban zuhanyozok (meg amit még az ember a pöttöm fürdőben csinál). A neoncső kiszereléséhez csavarhúzó kell(ett volna), gondoltam majd kérek az egyetemen vagy a fősulin. Ma (pénteken) voltam is Boråsban, Gergő kezében maradt az inkubátor "kilincse", szóval még csavarhúzó is volt a kezemben (!), amikor visszaszereltem, de kölcsönkérni, na azt elfelejtettem.:DDD Efeletti elkeseredésemben este nekimentem a csavaroknak egy krumplihámozóval (a konyhában található stuffok közül ez tűnt a legalkalmasabbnak), és legnagyobb meglepetésemre sikerült is leszednem a neoncsöveket borító tetejt (amin amúgy évezredes por ült). A neoncsövek kiemelése újabb nehézségeket okozott, de hát ugye az 5 év műszakiegyetem, szóval aludtam rá 1 órát, aztán ismét nekiveselkedtem, és alig 10 perc alatt sikerült is kiszednem őket (aki hozzám hasonlóan kissé életképtelen: tekerni kell, 90 fokkal el ;) bár lehet hogy a többi neoncső-foglalat nem tekerős...) Így már tudtam, milyet kell a boltban venni; amúgy 2féle volt: ilyen, meg feleilyen hosszú, szóval nehéz volt a döntés!:))) Beszereltem a csöveket, visszaszereltem a tetejt (úgy, porosan, mer' tróger vagyok...), majd konstatáltam, hogy a tetejen csücsülő centi vastag portól "kissé" koszos lett a fürdő, így nekiálltam takarítani: körbezuhanyoztam az egészet :) Még a wc-t is (a víztartály is elég poros volt), kívül-belül. Annyi eszem volt, hogy a törölközőket kivigyem, a wc-papírt viszont nem, így az most a radiátoron szárad :) A lámpát azért nem mertem lezuhanyni, azt csak letöröltem felmosóronggyal.

ebben az egészben amúgy csak az nem volt vicces, hogy épp beteg vagyok (semmi komoly, csak egy kis nátha), ilyenkor nem kellemes az ilyen tornamutatvány :( de a fürdő takaríthatósága csillagosötös, sztem otthonra is elviselném ezt a konstrukciót :D

...amúgy meg ma jól felháborodtam a sok tróger diákon: bookoltam mosodát ma 4-7-ig, erre fél5kor még a 3 mosógépből 2ben valaki másnak a cucca volt! meg az egyik szárítógépben is.

Merthogy a mosoda úgy működik, hogy 3 órás etapokat lehet lefoglalni (interneten, vagy a mosodánál levő automatánál), a mágneses lakáskulcs segítségével, és a mosoda (elvileg) csak azzal a kulccsal nyitható, amivel lefoglalták a pillanatnyi időpontot. Előtte-utána nem tudok bemenni, nem nyílik... (illetve utána még van 45 percem, elvileg azért, hogy a szárítógépből kirámoljak)
Namármost az én kis női ruhácskáim mindenféle finom anyagból vannak, és nem bírják a magas hőmérsékletet, ezért a szárítógépbe 40 fokon teszem be, így 90 perc, amíg megszárad. (Maga a mosás megvan fél óra alatt.) Így a 3 óra éppen elég a mosásra: picit elkések, meg bepakolok, az fél óra, még fél óra mosás, persze nem érek le koppanásra, itt is kések kicsit, meg még átrámolok a mosógépből a szárítóba, aztán 1,5 óra szárítás, és pont az időkeret végére végzek. De ha valaki másnak bennvannak a cuccai, én is kicsúszok a saját időmből...

pár fotó a konyháról (leküzdöttem a 4 lépcsőfokot ;)) meg az ominózus kis mérőkanál-kollekció! :D

drágaszágaim, aki IEt használ, az megszívta: én ugyanis Mozillát, és ha ebben megszerkesztem a hsz-t szépre, az IEben rusnya...
kipróbáltam fordítva is, egy jó félórám ráment, de ha IEben szerkesztem szépre, akkor Mozillában nemcsak rusnya, de még el is csúsznak a képek + a szövegek.

Jamerthogy csak akkor van ilyen gond, ha van kép.
De gondolom kép nélkül nem szeretnétek annyira ezt a blogot.:P

Komolyan, néha az informatikusok olyan Gordiuszhoz méltó és felesleges bonyodalmakat képesek generálni, hogy az valami szenzációs.

Vegyük például az internetet, itt a koleszban (vagymiezitt).
Vázolom, szerintem mi lenne a logikus: a Studentbostäder irodában, ahol a kulcsokat át kellett venni, hozzámvágnak egy logint+jelszavat, amivel a kolesz levegőjében leledző wifihez kapcsolódni lehet. Ugye milyen egyszerű lenne?
No ami ehelyett van: be kellett slattyogni a belvárosba egy másik irodába (Datanätgrupp) regisztrálni - előtte még futottam 2 kört, mert a Studentbostädernél elfelejtették visszaadni a Housing contract-et, anélkül meg a Datanätgrupposok szóba se állnak velem, de mire bementem érte, már bedobták a postaládámba, és mire hazaértem érte, már nem volt nyitva a Datanätgrupp - szóval regisztráltam a D.-nál, kaptam mindenféle számot (ípécím, difólt gétvéj, satöbbi) és megtudtam, hogy wifi, na az nincs. (Ekkor már 5 napja internet nélkül tengettem a napjaimat, otthonról erősen rágódott a fülem, hogy fel akarnak hívni skype-on)
Kábelt nem hoztam magammal, Gergő kért nekem egyet kölcsön a fősulin, adtak is egy tökátlagos kábelt - és nem működött a net! Ez persze csütörtök este volt, a D. meg csak hétfő-csütörtök 17-19-ig van nyitva (nyugdíjas állás...), így további 4 napot kellett internet nélkül léteznem (további fülrágások otthonról :P), majd a D.-nál staff a nyolcházhuszonötmilliomodik analfabétának járó rutinos mosollyal* közölte, hogy ez a kábel nem "straight" kábel, és az SGS koleszba csak "straight" kábel jó. (Érdekes módon az egyetemen minden további nélkül működött a nem-straight kábel...sztem nektek is olyan van ;)) Még el is magyarázta, hogy a kis színes izék a végén milyen sorrendben kell legyenek.
Megvártam, míg Ica hazajön (Mo.-ra kellett utaznia - további 2 nap net nélkül! katasztrófa :D), és megkérdeztem, tud-e "straight" kábelt kölcsönadni: nem tud.
Ezek után elmentem venni egyet. 69 korona volt.
Alig 13 nap alatt sikerült netet varázsolni a kéróba.

Már csak azt árulja el nekem valaki, hogy miért nem tesznek olyan dugót a koleszba, amibe jó a tökátlagos kábel? Minek ez a különcködés?...

*(mint amikor kiállításon a 72. ember kérdezi meg, hogy "ez miiii, nyúúúl?" :D)

nos, ez a miniatűr fürdő:

ez pedig a szoba: 

és ezt látom az ablakból:

a közös konyhába még lusta voltam kimenni fotózni (legalább 4 lépcsőfok! :D) de előbb-utóbb ezt is megteszem ;)

Eddig bárkivel beszéltem, mindenki megkérdezte, milyen a kaja… no hát a sok haspók kedvéért ide (is) leírom :)

Alapvetően gefährlich gesund!

A svédek borzalmasan sok zöldséget esznek, salátának, frissen, konzervnek, mindenhogy. Vettem egyszer (kétszer) tonhalas szendvicset, a három tonna zöldség között pitypanglevél is volt benne :D kezdek hasonlítani a nyulaimra? ;)

Ezen kívül sok halat is esznek. Én egyetlen szálkával se találkoztam, és tök jó halas receptjeik vannak – azt gondolná az ember, hogy a hal egy idő után uncsi, de eddig még nem ettem 2 egyforma ízű halételt (kivéve, amikor én csináltam regimentnyi halas makarónit, és azt 2 napig ettem, mert otthon megszoktam, hogy 4 főre főzök, ha egyáltalán…)

Renegetegféle müzli van, és a boltban (Hemköp) lehet „mixelni” s.k. a belevalókat, ha a „gyári” nemtecc :) A lakótársaim rendszeresen „havregryn”-t reggeliznek, zabpehelynek tűnik, felöntik kis vízzel (az ominózus műanyagkanálkákkal mérik ki a szükséges mennyiségű havregrynt és a vizet), beteszik a mikróba, forró tuszmák lesz belőle, aztán volt aki megcukrozta és felöntötte tejjel, de olyat is láttam, aki sajtos kenyeret evett hozzá…

A boltban mindenhol durumtészta, meg olívaolaj, a rendes napraforgóolajat nagyítóval kellett keresni! A felvágottas hűtőben pedig kb. 40féle „skinka” figyel. Ja meg rengeteg cukorkát is esznek :DDD gumicukor, medvecukor, savanyúcukor, keménycukor, mindenféle cukorka. 

Eleinte voltak némi nyelvi nehézségeim az élelmiszerek felismerésekor (különösen átlátszatlan csomagolások esetében), de kezdek belejönni, és az éhenhalás veszélye senkit nem fenyeget Svédországban, határozottan ehető kajáik vannak! ;) Bár amit "gulasch" néven árulnak konzervben, azt inkább nem szeretném kipróbálni :P

szép sorban akartam elmesélni, hogy mik történtek velem az elmúlt 2 hétben (el is kezdtem megfogalmazni a beköltözésemmel kapcsolatos krónikákat), de most annyira fel vagyok háborodva, hogy muszáj előreszaladnom.

megpróbáltam elkészíteni Dia csokis cookie-ját, amibe tortadara (ét) kell(ene).
vettem is a boltban valami kis barna rudacskákat tartalmazó tubust, jól megsütöttem a sütit, tök jól nézett ki, majdnem mint otthon, de rögtön az első falatot majdnem kiköptem: borzalmasan édes lett!
jobban megnéztem a tortadarának tűnő képződmény feliratát (ami természetesen csak és kizárólag svédül van feltüntetve), és döbbenten konstatáltam, hogy csokoládét sose látott: 96% cukorból van!

amúgy a svédek nem használnak konyhamérleget, az összes lakótársam kis műanyagkanál-készletekkel érkezett (csinálok majd fotót róla), tehát a 25 deka liszt kimérése is komoly nehézségekbe ütközött - de hogy a tortadara cukorból meg színezékből van, hát agyam eldobom...

ha véletlenül sütni akartok Svédországban, legyetek nagyon óvatosak, főleg a magukat csokoládénak álcázó cukorkákkal! :D