jörgenmorgoff

A változatosság kedvéért ismét kicsit elhanyagoltam a blogot, de mentségemre szól, hogy elég sok minden történt az utóbbi időben. A tanumshede-i kirándulás beszámolójával május eleje óta vagyok adós, de ami késik, nem múlik :)

Tanumshede kb. 130 kilométernyire van Göteborgtól, észak felé. Kis poros falu, de mégis érdemes kirándulni errefelé: itt találhatóak a világörökség részét képező bronzkori kővésetek.

Egy-egy kő telis-tele van rajzolgatva.

A vésetek eredetileg valószínűleg nem volt pirosra színezve. A bronzkor óta sokat erodálódott a kőzet (hiába gránit...), annak idején a sziklák felszíne sima volt, a vésetek emiatt jobban látszódtak. Jellemzően olyan kövekbe véstek ábrákat, amiken egy-egy eső után még sokáig csordogált a víz, ami a mélyedéseknél megtörte a fényt, még jobban kiemelve az ábrákat. Ma már ez nem működik olyan jól, lévén a kő teljes felszíne egyenetlen, töri a fényt, ha vizes, akár van ábra, akár nincs.

Mi busszal mentünk Tanumshedebe, és három nagyobb helyszínt jártunk be (Vitlycke, Aspeberget, Litsleby), ahol egy kupacban több kő is volt. Összesen kb. 10-12 km-t gyalogoltunk aznap - ha valaki nem szeret sokat sétálni, béreljen autót ;) A busz Tanumshedeben áll meg, az első kő-csoport a településtől dél felé kb. 3 km-re található, itt van egy múzeum is, a Vitlycke múzeum. Sajnos csak májusban nyit, mi pedig április 30-án voltunk, de a skanzent így is meg tudtuk nézni. Ugyanis felépítettek itt egy bronzkori települést, bemutatják a házakat, vadászó eszközöket, csapdákat, szent helyeket.

Innen további kb. 1 km dél felé Aspeberget, majd 700-800 méter Litsleby. Általában kijelölt ösvények és fa építmények segítik a sziklák megtalálását és megtekintését (egyben védve a sziklákat attól, hogy évente többszáz, -ezer turista tappogja össze őket, mondván, úgy jobban látja, ha rááll.)

Rajzolgattak mindenféle embereket, nőket, férfiakat, harcosokat, vadászokat, lovasokat, hajósokat.

(A hajók néha inkább tűnnek szánkónak, mint hajónak...)

Meg persze állatokat, volt már lovuk, marhájuk, kecskéjük, birkájuk, kutyájuk.

Az egyik képen még egy bálna is van.

Visszafelé stoppoltunk, a múzeumnál felvett minket egy taxis, és elvitt a buszmegállóhoz. Ennyire örültünk neki:

További képek a fotóalbumban!