jörgenmorgoff

Ma reggel erre keltünk. Talán még az is látszik a kis videón, hogy az ablak előtti kisebbik fa nemrég borult teljesen virágba. (Remélem, nem fagy el...)

Tegye fel a kezét, aki látott már ilyet! :D

észrevettétek, milyen gyakran van anyáknapja? minden évben! :)

De idén kivételesen eszembe jutott május elején, és nem csak a végén.;)

Mivel itt még nem nyílik az orgona, sajnos be kell érnetek pár koratavaszi hagymással.

pl. nárcisszal:

(ugye-ugye, hány magyar anyuka mondhatja el magáról, hogy nárciszt kap anyák napjára? :) mindig csak az uncsi orgona :P)

aztán, ha valaki nem szereti a sárgát, itt egy pár krókusz:

és akinek ez se jön be, az választhatja a kis szerény erdei vadvirágokat:

Boldog anyák napját minden anyukának és nagymamának! (Főleg a sajátjaimnak ;))

 Errefelé a húsvét 4napos ünnep, nagypéntektől húsvéthétfőig. Remek szokás! Nekünk ugyan becsúszott egy kis meló péntekre, de hát ilyen az élet :) Ennek ellenére meglehetősen mozgalmasra sikeredett a hétvégénk.

Első körben elmentünk a Vasaplatsenre a már-már tradicionálisnak tekinthető húsvéti krókuszfotózást megejteni. Apró bökkenő, hogy idén elég későn volt húsvét, és korán jött a tavasz - a krókuszok bizony már nagyrészt elhervadtak. Azért találtunk mutatóba egyet-kettőt:

Sajnos azt a domboldalt, ahol korábban olyan sok nőtt, feltúrták - szélesítik a járdát, bicikliutat építenek. A bicikliútnak örülök, a krókuszok eliminálásának nem annyira :(

Ezen kívül megjelent ez a kis sárga virág, ami nem tudom, régebben volt-e, de most kitúrni látszik a krókuszokat.

Virágok harca... (a képen fókuszban az alulmaradt krókuszok, előtérben a győzedelmes sárgák)

Ja merthogy Matyi vett magának egy tükörreflexes gépet. Ettől a közeljövőben jobb képeket remél, de egyelőre még szoknia kell (meg nekem is, mert persze néha kiveszem a kezéből, amikor hajlandó kicsit elereszteni :)), így becsúszik 1-1 kevésbé jólsikerült kép is. Pl. remekül lehet játszani a mélységélességgel, de ez egyben azt is jelenti, hogy folyamatosan oda is kell rá figyelni. 

Gyönyörű idő volt, kb. 20 fok, ezért elmentünk Ágiékkal piknikezni meg kirándulni a szigetekre (egészen pontosan Vrångöre). Itt piknikeztünk:

Ági megpróbált fürdeni (még neki se nagyon ment, a 10 fokos vízben :D), én inkább napoztam (le is égtem!).

Kirándultunk is, körbe a szigeten, láttunk egy ilyet:

Brrrr!...

És végül hazafelé kipróbálhattuk a szuperhajót! Eddig az út Vrångöre kb. 1 óra volt Saltholmenről a hagyományos hajóval:

de tavaly nyáron vett a Styrsöbolaget (a hajókat üzemeltető társaság) két ilyet:

ezek kétszer olyan gyorsan hasítanak, fél óra alatt oda lehet vele érni :) (nézzétek a hajó mögött a farhullámot...)

Őt pedig a kikötőben kapta lencsevégre Matyi, amíg a hajóra vártunk - némi kajáért hajlandó volt meglepően közel jönni hozzánk.

Az állatkertet inkább majd a következő posztban...

Legalábbis több, erre utaló jellel találkoztam az utóbbi hetekben.

Egyrészt, 3 héttel ezelőtt piknikezni voltunk – tavaly csak áprilisban vetemedtünk ilyen cselekményre.

Itt egy pár kép:

Ugyanezen a hétvégén élményfürdőben is voltunk, Lerumban, a Vattenpalatsetben. Mindenkinek csak ajánlani tudom, nekem eddig ez jött be a legjobban!
Merthogy voltunk ugyebár a borås-i fürdőben (Stadsparksbadet), még kb. 2 éve, ahol ugyan volt ugródeszka, jacuzzi, és hullám a medencében, de csak egyetlen csúszda volt, és a cipőmet is ellopták. Ha a cipő árát nem számolom, akkor sem volt nagyon olcsó: a buszjegy Boråsba oda-vissza 120 korona, a (diák)belépő 35 korona volt. (Felnőttjegy 80 korona.)
Ennél jóval olcsóbb volt az Åbybadet, ahol tavaly voltunk. Nem volt ugródeszka, se hullámoztatott medence, és folyton tele volt a jacuzzi, viszont volt 3 csúszda, amiből kettő elég tré volt, de a harmadik, hát az szenzációs! A végének ufóalakja van, így az ember elsőkézből tapasztalhatja meg, milyen lehet a guppiknak, amikor a gazdi megunja őket és lehúzza a klotyón.:P Nekem első körben ráadásul fejjel lefelé sikerült átbuknom a lukon :D Ez tőlünk busszal kb. 10 percnyire van, Mölndalban, ergo a buszért városhatáron kívül kell fizetni (kb. 16 koronát, az 32 oda-vissza), a (felnőtt) beugró pedig 70 korona.
A Vattenpalatset került a legtöbbe, viszont (majdnem) mindent tud, amit egy ilyen kis élményfürdőnek kell: két (nem túl jó) csúszda, három jacuzzi (mindig van hely valamelyikben!), szabadtéri medence (télen is!), és a legnagyobb kedvencem: szauna. Gőzös is meg száraz is. De Matyi hiányolta az ugródeszkát. És azért az "ufót" is emlegettük kicsit.:) Lerumba pendeltåg ("hév") megy, kb. 65 korona oda-vissza (de csak ha Västtrafik kártyával veszi az ember a jegyet, egyébként drágább), a (felnőtt) belépő pedig egy százas volt, de szerintem ez érte meg a legjobban - és nem csak azért, mert a cipőmet nem lopták el :)))

A tavasz érkeztére utaló további jelek egyike, amire 2 héttel ezelőtt lettem figyelmes: svédkurzusról hazafelé, este 9 magasságában már nem fagy le az arcomról a szemöldököm. Sőt, odafelé menet (5-6 között) még bőven világos van! (A nyár érkeztét nyilván az fogja majd jelezni, amikor hazafelé, 9 körül még fent lesz a nap :D)

Ezen kívül, tegnapelőtt olyan erősen fújt a szél, hogy majd’ levitte a fejemet. Télen is szokott fújni, de nem ilyen fejletépős lelkesedéssel. Ez már a tavasz első „fuvallata”! :D

Ma tizenhét fok volt, rövidnadrágot vettem (a harisnyára, amire amúgy 3/4-est vagy 7/8-ost szoktam) és nem fáztam sál nélkül, pedig a szél most sem pihent :)

Az ablakunk előtt álló fa rügyezik, a szarkák meg építgetik szorgosan a fészküket. (A fészek a tavalyi, a szarkákról viszont nem tudom, egyeznek-e a tavalyiakkal, vagy önkényes lakásfoglalók.:))

Ha már lakókörnyezet, egy kis ápdét: tőlünk egy megállónyira, a Doktor Fries torg-on régebben egy „Jiffy” nevű élelmiszerbolt volt. Bezárták, átépítették, és nyitottak a helyén egy Hemköpöt :) Ennek örömére piknikezés előtt el is mentünk oda bevásárolni, vettünk kb. fél kiló leárazott virslit kevesebb, mint 10 koronáért, meg hasonló mennyiségű és – elvileg – hasonló árfekvésű oldalast. (A side pork, az az oldalas, ugye?)

A dolog kisebbik szépséghibája az volt, hogy mindkettőnek lejárt a szavatossága – ezt, becsületükre legyen mondva, nagy betűkkel ráírják. Svédországban ugyanis egyre több hang mondogatja, hogy a „bäst före” azt jelenti, amit: a legjobb az adott dátum előtt, de attól még a megadott napon 24 óra 00 perckor nem fog beleugrani hirtelen egy rakat „bacilus”, nem kell feltétlenül kidobni. Ergo, a lejárt szavatosságú kaját is eladják, occsóé’, vállalkozó szelleműeknek. (A Metroban olvastam egy cikket lelkes ifjú aktivistákról(?), akik kukákból(?) összeguberált, lejárt szavatosságú kajákon élnek, ezzel igyekezvén felhívni a figyelmet az európai kaja-pazarlásra meg az éhező afrikaiakra. A kettő közötti összefüggést sajnos nem részletezik, pedig egyszer igazán kifejthetné nekem valaki részletesen, hogy ha mi itt Európában nem dobjuk ki a kaját, esetleg nem csinálunk belőle bioetanolt, attól hogyan fog jóllakni szegény éhező afrikai… no de kissé elkanyarodtam a témától.)

A filléres oldalasunknak sajnos volt egy másik, nagyobb szépséghibája is: a kasszás elfelejtette levonni az 50% kedvezményt, így teljes árat fizettünk a lejárt kajáért – és csak a villamoson vettük ezt észre. Nem mentünk vissza, mert kinek van kedve egy csomót várni a villamosra nagyságrendileg 10 koronáért?...

Lehetne közelebb is az a Hemköp.:P

Kb. 10 blogbejegyzés-piszkozat várta már, hogy feltöltögessem hozzá a képeket. További kb. 10 blogbejegyzés pedig meg sem született, amikor kellett volna neki - ez kivételesen nem valami legendába illő lustaság a részemről, hanem ismét a "technika ördöge".

Egyrészt, rettenetesen rossz az internetkapcsolatunk. Hogy ennek mi a pontos oka, nem tudom, néhány lehetséges tényező:
- 3G a netünk,
- egy betonbunkerben lakunk,
- sokszor sz.r az idő (szél, eső, hó, ...),
- a szolgáltató korlátoz minket, mondhatni "olcsó húsnak híg a leve" (az internetelőfizetésünk havidíja 99 korona, persze ennek a háromszorosát fizetjük, mert mindig túllépjük a megengedett adatforgalmat)

Valószínűleg ezeknek valamilyen kombinációja a probléma okozója. Esetleg mind az összes együtt.
Állítólag vezetékes internet nincs a házban (ezt kétlem, no persze nem állítom, hogy hazudott az eladó, biztosan csak tévedett...).
Másik díjcsomagra, magasabb kategóriájú előfizetésre váltani nem enged a szolgáltató a hűségidő lejártáig.
Csiki-csuki.
Nyáron valószínűleg költözünk, addigra a hűségidő is lejár, körültekintőbbek leszünk.

Ez persze csak az egyik gond, hogy a képek feltöltögetése évezredekig tart. További probléma, hogy a blog.hu messze a legrosszabb blogolda, amivel találkoztam. A magamfajta számítástechnikai analfabétának rengeteg gondot okoz egy ennyire nem-felhasználóbarát blog kezelése. Hogy mást ne mondjak, a blog testreszabása 2 teljes nap alatt sem igazán sikerült - máshol ez legfeljebb 1-2 óra, utána viszont a blog tökéletes! (A nyulas-csincsillás blogot sokáig az msn space-en írtam, aztán azt nemrég átköltöztette az msn a wordpressre, előtte persze biztos-ami-biztos alapon átmentettem blogspotra is, hát nekem mind a három blogolda sokkal jobban fekszik, mint ez.:s) A hozzászólások szerkesztőfelülete is nehézkes, már amennyiben az ember szeretne képeket beszúrni a szövegbe - kicsi a szerkesztőablak, a szöveg elcsúszik, melléírja, nem lehet a képet méretezni, és egyáltalán.

Hogy akkor mégis miért használom ezt, és nem egy másikat? A titok nyitja az indapassomhoz tartozó egyéb szolgáltatásokban rejlik, főként az indafotóban. A legjobban kezelhető fotóalbum, amim valaha volt! Mivel az albumot kezdtem előbb használni (a svédországi képek feltöltögetésére), valahogy magától értetődőnek tűnt, hogy a "hozzá tartozó" blogot fogom használni a svédországi élmények megosztására.

Eleinte még lelkesen küzdöttem az adminfelülettel, de aztán elfogyott a lelkesedés. 2010 tavaszán még megírogattam 1-1 bejegyzést, de a képeket már nem volt kedvem beleszenvedni, így hát nem is publikáltam. 2010 nyarán, amikor visszajöttem a magyarországi nyaralásból, kicsi belelelkesedtem, de sajnos nem eléggé. A sok piszkozat láttán hamarosan végképp elment a kedvem a blogírástól...

De most!:) Most megint belelkesedtem, persze se a net, se a blogadmin nem lett jobb, viszont a munkám miatt amúgy is be kell hurcibáljam a laptopomat a Chalmersre, ahol van rendes net - és ha már itt a laptop, rajta a feltöltésre váró képek, meg ez a remek, gyors, korlátozás nélküli internetkapcsolat... hát nekiláttam feltöltögetni a képeket.;)

A bejegyzések dátuma mindig az első mentés időpontja (nem írom át, mert minek), szóval nézelődjetek néha visszafelé is!

Meg a fotóalbumot is frissítgettem, lehet ott is gyönyörködni:
http://indafoto.hu/jorgenmorgoff/collections

Lett biciklink - ingyen kaptuk, kidobták volna amúgy - nem szép, de gurul! Marha régen bicikliztem, elsorvadtak a "biciklizőizmaim", ráadásul hegyen lakunk, a váltó meg csak 3 sebességes... És a bicikli kontrafékes, és rózsaszín, és egyébként is... De nem nyavalygok (olyan nagyon sokat :)) amíg jó idő van, kell egy kis testmozgás!

Biciklivel felfedeztük a mölndali látnivalókat, a Gunnebo slott-ot, meg Kvarnbyn-t. (Mölndal Göteborgtól délre fekszik, és kicsit olyan, mint Budapestnek Budaörs ;))

Jah, útközben először megálltunk a Fässbergskyrkannál. Matyi fotózott, én pihegtem...

Ez Kvarnbyn, nem is tudom, hirtelen minek nevezzem, talán ipari műemlék? Egy nagy esésű (48 méter) folyószakasz, rengeteg (régi) ipari épülettel (pl. malom, cukorgyár, ilyemik), amik mind a folyó energiáját használták, amíg működtek. Ma azt hiszem, leginkább múzeum, ill. kultúrális események helyszíne.

Mindkét képen jól látszik, milyen sárgásbarna a víz Svédországban. A régebbi törölközőket remekül besárgásbarnítja, és hiába mossa az ember lánya lelkesen, nem jön ki belőle...

Ez pedig a Gunnebo slott, elölről:

oldalról:

hátulról:

a másik oldalról:

Nem mondom, elfogadnám ezt is (még talán jobb is, mint Tjolöholm ;))

Ez a park mögötte:

meg ez is:

De tulajdonképpen egy hatalmas zöldterület tartozik hozzá, erdővel, mindennel (jól lehetne lovagolgatni benne :)), és persze itt is szoktak rendezvényeket tartani, pl. amikor ottjártunk, fel volt építve egy nyári színház a parkban.

Az egyetlen szépséghibája a dolognak az volt, hogy haza is kellett tekerni... És, ezt asszem már írtam, hegyen lakunk :P

Van még több fotó a fotóalbumban!

Illetve a reprója, de ez is megjárta Kínát! Régóta terveztük megnézni, a nyári semmittevés jegyében végre sikerült időt szakítani rá. (Jól jött a kupon, amit a Hjuletnél kaptunk - nem mindegy, hogy fejenként 100 korona, vagy csak 75 a jegy ;))

A Götheborg egy 18. századi hajó volt, a Kelet-Indiai Társaság kereskedelmi hajója, mindenféle extra kiváltsággal - pl. duplafarkú lobogói lehettek, hogy hadihajónak nézzék (a hadihajóknak triplafarkú lobogói vannak, a "sima" kereskedelmi hajóknak pedig egyfarkú lehet csak). Nem mellesleg fel is volt szerelve ágyúkkal rendesen, hogy tudjon védekezni a kalózok ellen. Nem is a kalózok okozták a vesztét: egyszerűen elsüllyedt itt, a Göta älv bejáratánál, szinte Göteborg kikötőjében. Nagyon sok mindent felhoztak róla, pl. rengeteg kínai porcelánt, aminek az utánzatait vagyonokért árulják :P Az eredeti (?) porcelán törmelékeit az operaháznak adományozták, íme:

Megnéztük az operát is belülről, de a várakozásainkat alulmúlta, amit láthattunk belőle - ellenben a fickó, aki körbevezetett minket, nagyon jófej volt. Szezonban az operaház egyik zenésze, nyári szünetben meg a hülye turistákat vezeti körbe :)

Mivel fotózni nem nagyon szabadott az operaházban (mellesleg nem is nagyon volt mit, az öltözőket nézhettük meg, és pár próbatermet, se zenekari árok, se színpad, se semmi...), ezért a hajóról dupla adag fénykép készült ;) Itt egy pár, a többi meg a fotóalbumban (http://indafoto.hu/jorgenmorgoff/gotheborg_iii_ostindiefarare)

...és most kipihenem a 4 hetes szabadságom fáradalmait :)

A 4 hétből 1,5 ráment az államvizsgára - a részleteket ne firtassátok, a vizsgáztató oktatókat se érdekelte túlzottan. A maradék 2,5 hétben rohangásztam, mint pók a falon. (Félreértés ne essék: addig jó, amíg van hova, kihez rohangásznom...;))

Szóval most picit pihenek :) Majd dolgozni is kell majd, de egyelőre inkább túristáskodunk - építettek ide egy bazinagy kereket, a Göteborg Hjulet-et. Olyasmi mint a London Eye, az Aveny végén állították fel:

Kicsit közelebbről:

Oldalról:

És éjszakai, szépen kivilágítva:

Fel is mentünk rá, remekül rálátni az egész városra, bár ennek azt hiszem, akkor van értelme, ha az ember már túlvan egy városnézésen, ergo tudja, mit lát :)

Ez az Aveny:

Ez sok ház, a belváros, a két torony pedig a Domkyrka és a Kristinakyrka:

Itt szintén a Kristinakyrka, a távolban pedig a Skansen Kronan:

Ez az Opera:

Ez a kikötő, a Lipstick és a Viking, madártávlatból:

Ez pedig a buszpályaudvar (Nils Ericson Terminalen) és a vonatpályaudvar (Centralstationen):

Bónuszként adtak a jegy mellé egy kupont, amivel 25% kedvezményt kaptunk a Götheborg hajó és az Opera megtekintésekor a jegyek árából  :)

Svédországban kicsit később, mint Magyarországon: május végén.

Nemrég arra is rájöttem, miért.

Ezért:

Bizony, itt 3-4 héttel később nyílik az orgona. Is.

Itt van egy kevésbé konzervatív fekete (?) tulipán, modern anyukáknak:

és egy rózsaszín, kevésbé moderneknek :)

Boldog anyák napját! :)

A Bohus erőd(rom) tövében megejtett április elejei piknikezésünkről pár kép:
(kicsit megkésve :))

Akkoriban még volt hó, meg jég, amivel el lehetett oltani a parazsat:

És itt egy kép az erődről is:

Ha valaki szeret kirándulni (mint mi), a Bohus remek úticél. Van körülötte kellemes erdőcske, az erődben is el lehet tölteni pár órát, felfedezni a tornyot vagy éppen a mélyebb pincéket, a busz pedig gyakorlatilag ott tesz le (ill. vesz fel, hazafelé) a kapu előtt :) Itt egy kis leírás róla, de van saját honlapja is! ;) 

Matyi fotómániájának egyik folyománya, hogy néha csak úgy kimegy valahova fotózni, főleg éjjel. Néha megyek én is. Legutóbb a kikötőbe mentünk, az este "fő terméke" persze a népszerű objektív-célpontok: az opera, a viking és a lipstick.

Engem viszont sokkal jobban megfogott egy elsüllyedt, majd kihúzott hajó. Korábban láttuk, még a víz alatt állni, most pedig a felszínre húzva, csálén, elhagyottan. A hajókról azt mondják, lelkük van, és amikor elsüllyednek, "meghalnak", még sikoltanak is (a kiáramló levegő sípol, ha kissé földhözragadtabban nézzük a kérdéskört).

Nem tudom, fotóról mennyire jön vissza a hangulata, de ahogy ott álltam, és néztem, tényleg olyan volt, mintha a hajó halott lenne. Sajnáltam szegényt.

A Vasastaden az egyik kedvenc részem Göteborgban. Alapvetően azt hiszem a krókuszok miatt, amik elöntik a domboldalt minden tavasszal:

De egyébként is egy nagyon csinos városrész. Mint afféle belváros, sokemeletes bérházakkal van tele, a forgalom viszont meglepően gyér, pláne ha Budapest belvárosához hasonlítom. (Azt hiszem ebben kivételesen nincs szerepe semmiféle restrikciónak, egyszerűen a svédek nem hülyék, hogy behajtsanak a belvárosba szívni a dugóban, ha nincs arra dolguk. Ha meg van, akkor inkább villamossal mennek. De lehet, hogy tévedek.) A házak gyönyörűek, szerintem a budapestiek is ilyenek lennének, ha letakarítanák őket:

Különösen a kis részleteket szeretem, pl. az erkély alján kunkorodó tartópillért:

vagy az ablakok körül futó mintát:

Tavaly is voltunk itt fotózni, főleg a krókuszok miatt, idén sem álltuk meg, annyira szépek, meg olyan aranyosak a poszméhek, ahogy telezabálják magukat:

mint valami kövér, jóllakott óvodás, nem? :)

Húsvét lévén, mindenhol nárciszok vannak, pl. a boltok ajtaja mellé kitéve:

De néhol (kínai bolt) oroszlánok ülnek az ajtó előtt:

(mondtam már, hogy Svédországban még egyetlen normális oroszlán-szobrot se láttam?...)

A húsvétra való tekintettel hétvégén kaszinótojást és sonkatekercset csináltunk:

Ezt pedig Ágitól kaptuk ajándékba, a plafonról lóg:

Voltunk kirándulni még februárban, a botanikuskertben, rögtön azután, hogy visszajöttem ide. Baromi hideg volt, és bazinagy hó. Ekkora:

szerencsére ennek már vége, múlt hétvégén piknikezni voltunk, és nemsokára nyílnak a krókuszok is a Vasaparkenben :)

Hogy hívják azt az izét, amivel a tejszínt kell habbáverni? Konyhai robotgép? Tálas mixer?

Tulajdonképpen a neve lényegtelen, a lényeg, hogy nekünk olyan nincsen. Viszont szeretjük a pudingot meg a tejszínhabot. Főleg együtt a kettőt :) Van jó kis pudingreceptem is, de ez a bejegyzés alapvetően a következő csodálatos felfedezés publikálására szolgál: a tejszínt habbá lehet verni egy befőttesüveg segítségével. (lehet, hogy ezt szabadalmaztatnom kellene, nem? :D) A befőttesüveg legyen hosszú, de ne annyira, hogy ne érj le az aljáig a kanállal, és legyen egy jól záródó teteje. Aztán bele 1-2 ujjnyi tejszín, tetej rázár, és lehet rázni, mint a rumbatököt :))) Amikor már nem kotyog, akkor jó. Olyan kemény lesz benne a hab, hogy ha felfordítod, akkor se jön ki az üvegből :)

No, itt a puding is. Hogy valami hasznosat is írjak.

5 dkg margarint felolvasztunk egy lábosban, belekeverünk 3-4 evőkanál cukrot, 1 evőkanál lisztet, és 1-2 teáskanál vanillincukrot (vagy fahéjat), addig melengetjük-kevergetjük, amíg teljesen homogén nem lesz, majd felöntjük 2,5 dl tejjel. A tejjel addig főzzük, amíg ismét homogén nem lesz - folyton keverni kell, mert a margarin nehezen keveredik el a tejjel, sokáig a tetején úszkál, közben a tej már kezdene lekapni, de nem szabad hamarabb levenni, mert akkor szétválik.

Mi a vaníliásat meg a fahéjasat szeretjük, de lehet mással is ízesíteni (holland kakaópor, gyümölcsszörp, karamell, stb.)

 ...egy másik országba átköltözni.

Pláne ha az a "másik" Svédország. :P

Svédországban mindennek az alfája és omegája a "personnummer", azaz a svéd személyi szám. Ehhez hozzájutni nem feltétlenül egyszerű, ha viszont már sikerült, akkor kis túlzással minden ajtó nyitva áll ;)

A personnummer egy 10 jegyű szám. Az első 6 számjegy - milyen meglepően egyszerű, és praktikus! :) - a születési dátumom, amelyet még 4 számjegy követ: ÉÉHHNN-xxxx formátumban. Rettentő egyszerű megjegyezni, hasonlóan a magyar személyi számhoz - ami ugye nem azonos a magyar személyi igazolvány számmal, ez utóbbi használatos a magyarországi ügyintézéshez (és persze semmi köze a születési dátumomhoz, ellenben minden egyes alkalommal megváltozik, amikor a vacak kis plasztikkártya eltörik, vagy lejár az érvényessége, tehát mire megtanulnám, újat kapok... ugyeugye?)

No, personnummert úgy kaphat az ember, ha anyakönyvezik Svédországban. Ehhez két dolog kell: svéd lakcím, és igazolás, hogy nem fogsz éhenhalni (van munkahelyed, vagy van valaki, aki eltart). Ez a kínos rész :P
Ugyanis lakást úgy tudsz szerezni, ha beregisztrálsz valamelyik "bostäder"-hez*. A regisztrációhoz általában personnummer szükséges - itt a saját farkába harapó kígyó...
De lesz ez még így se: munkahelyet svéd nyelvtudás nélkül elég nehéz találni, mindegy mi a szakmád. Semmi gond! Hiszen bevándorlók részére ingyenes a nyelvoktatás az SFI (Svenska För Invandrare) keretein belül. Csupán regisztrálni kell a megfelelő helyen (pl. Göteborgs Stad Vuxenutbildningen) - ehhez pedig egy útlevél szükséges, és egy "personbevis", azaz svéd anyakönyvi kivonat... Itt harap másodszor a saját farkába a kígyó :P
Persze lehet ám trükközni, ha valaki élősködni jön ide: elég egyetlen rokon (vagy segítőkész ismerős, esetleg ismeretlen), akinek van lakása és munkája, és az anyakönyvezéskor garantálja, hogy lesz fedél a fejed felett meg lesz mit enned. Utólag (sajnos) nem lehet rajta leverni, ha mégse tartja el a drága rokont, és az ily módon anyakönyveztetett bevándorló évek múlva is a svéd államon élősködik...

Mindezt a procedúrát a Skatteverketnél (adóhivatal) kell végigcsinálni. Az ember a szükséges papírokkal (útlevél, munkáltatói igazolás, lakás bérleti szerződése) és egy jóóó vaskos könyvvel becsattog a Skatteverketbe, egy kedves ügyintézőnek elmeséli miért jött, kap egy sorszámot, meg egy űrlapot, utóbbit kitölti, és már csak cirka 1-1,5 órát kell várnia, hogy a sok bevándorló között rá is sor kerüljön. (Halkan mondom, a Skatteverketben körülnézve, hát nem éppen szőke-kékszemű emberekkel volt tele a váró :s) Az ügyintéző kedves, aranyos, nem utálja a munkáját (vagy nem mutatja, vagy csak örült, hogy végre egy EU-s útlevelet lát, nem arabot...), és kb. 5 perc alatt végzünk mindennel. A személyi számot két héten belül kiküldik postán, a továbbiakban majdnem mindent el lehet intézni interneten keresztül.

Például a personbevis igénylését. Csak beírom a personnummeremet, meg hogy mihez szükséges a personbevis (SFI regisztrációhoz, bankszámlanyitáshoz, személyi igazolvány kiváltásához), és kiküldik postán. Fizetni nem kell érte.

A Migrationsverketnél (bevándorlási hivatal) is lehet online regisztrálni - EU állampolgárként nem kell tartózkodási engedélyt kérni, csupán be kell jelenteni, ha több, mint 3 hónapot szándékozok itt tölteni. Ehhez be kell scannelni néhány papírt, elsősorban az útlevelet, és az EU egészségbiztosítási kártyát (főleg, ha az ember nincs anyakönyvezve, hanem csak fél évre jön, pl. Erasmusszal!) és ha van, lakás bérleti szerződést, munkáltatói igazolást, vagy az egyetem igazolását, hogy náluk tanulok, esetleg Erasmus szerződést, ilyesmiket. Nem-EU állampolgároknak ez picit bonyolultabb, de erről nem tudok túl sokat, lévén engem nem érint...

Svéd nyelvtanulás: az SFI regisztrációhoz egy útlevél és a personbevis kell, meg némi türelem: ott is vártam egy órát, majd elbeszélgettünk egy kedves (ám nem túl okos) nénivel, aki szentül hiszi, hogy én 4 nyelven beszélek... (Beugratós kérdés: hány évig jártál iskolába összesen? Nehéz volt ám összeszámolni, hogy 6+6+5, az 17... ami amúgy 18, de kicsire nem adunk :)) Ezután a néni beregisztrált a rendszerbe, 3 hónapon belül küldik az értesítést postán, hogy melyik csoportba szorítottak nekem helyet, mikor, hol lesz a kurzus.

A bankszámlanyitás a következő lépés: kb. 3 nagy bank van, a Nordea, a Swedbank és a Handelsbanken. Utóbbi az egyetlen, amelyiknek van angol nyelvű e-bankja - és egyben az egyetlen, ami igazolást kér a magyar bankomtól, miszerint "jó ügyfél" vagyok (nem mosok pénzt, nem tartozom nekik, stb.) Ez a magyar bankoknak fura, hiszen egy magyar bank, az semmi, de a svéd bankok komoly jogokkal bírnak, régebben még a személyi igazolványt is a bankok adták ki. (Jelzem, hogy a K&H Bank, némi szerencsétlenkedéssel** párhuzamosan, de 3 napon belül visszaküldte az aláírt, lepecsételt, bescannelt űrlapot :) Kívánok mindenkinek ilyen gyors, udvarias, és vicces banki ügyintézést! :D)
Némi töprenkedés után a Swedbank mellett döntöttem, ahova a számlanyitáshoz egy útlevél és egy personbevis szükséges. Lett folyószámlám, "spórolószámlám" (sparkonto), maestro kártyám, e-bankom, telebankom, mindezt az első 6 hónapban tök ingyen. Azt nem tudom, hogy ez minden diáknak jár-e, vagy az erdélyi magyar származású ügyintéző lány volt nagyon kedves?...:))) A svéd nyelvű e-bank nem annyira kétségbeejtő, mint amilyennek elsőre tűnik, legalábbis egyelőre (már használtam, 2x is! :)) Majd ha lúzerkedek vele valamit, azt is elmesélem ;)

Ha sikerült bankszámlát nyitni, és pénz is van rajta, akkor lehet személyi igazolványt igényelni. Ehhez el kell utalni 400 koronát a Skatteverketnek - nem kis pénz, de amit adnak érte, az nem egy gagyi plasztikkártya ám! Félig-meddig biometrikus - rajta van a magasságom :), meg belegravírozva (vízjelezve?) az arcképem, és csipkártya is egyben. Sok mindenre lehet használni, a hagyományos személyazonosításon (bankkártyás fizetés, banki ügyintézés, kocsmázás) kívül, például a gyógyszertárba nem holmi receptnek nevezett gagyi papírfecnikkel megy be az ember, dehogy! Csak bemutatja a személyi igazolványát, és már adják is a stuffot. Nincs agyonadminisztrálva, hogyaszongya naplószám, sorszám, orvos aláírása, pecsétje, beteg aláírása, átvevő aláírása, ángyatérdekalácsánakakörmérete meg miket szoktak még ráírni most már otthon a receptekre...

Ugyanis ha az ember anyakönyvezve van, akkor van társadalombiztosítása is. Pont. Nincs járulék, munkáltatói vagy hallgatói jogviszonyigazolás, nincs olyan, hogy valakinek nem érvényes a TAJ-kártyája / TAJ-száma.

De a svéd egészségügyi rendszer egy másik történet, majd egyszer arról is leírom, amit tudok.

* bostäder: vállalat, ami lakásokat ad bérbe. Itt keveseknek van saját lakása, ha van, benne lakik, tehát albérlet csak úgy van, hogy a főbérlő egy cég (pl. Poseidon Bostads, Chalmers Studentbostäder, Svenska Bostäder, stb.) A várólisták jellemzően kilométeresek, a várakozási idő 6-60 hónap között változik.

** ...konkrétan roppant udvariasan közölték, hogy a honlapon megadott e-mailcím sz.rt sem ér, mert "lehetőségünk a banki termékek, szolgáltatások kondícióinak általános leírására korlátozódik", és a kérést továbbították a honos fiókomhoz, de azért legyek kedves befáradni a honos fiókomba, vagy telebankolni, vagy postázni, vagy e-bankon keresztül üzenni. Az utóbbit választottam, majd pedig a következő válaszokat kaptam: 1. Lécci legyek türelmes, a kérést továbbították az illetékeseknek. 2. (gondolom, ez az "illetékesektől" jött :D) Igazolás kiadása 500 ill. 2000 forintba kerül, attól függően, hogy 3 évnél rövidebb vagy hosszabb időszakról szóló igazolás kell, és hogy legyek kedves befáradni az alsóbögyörőpusztai honos fiókomba... :DDD Természetesen ezen szanaszét röhögtem magamat, hiszen 2. kerületi a honos fiókom :) Valsz azért találtam viccesnek ezt az egészet, mert ezzel párhuzamosan megérkezett az e-mailcímemre az óhajtott papírus. Egyébként biztos nagyon morcos lettem volna. Az e-bankos postaláda további vicces érdekessége amúgy, hogy mostanra az ominózus alsóbögyörőpusztás levél eltűnt :))) Pedig ott hagyhatták volna, néha megnyitnám, és jókat vihorásznék rajta... Biztos cikinek érezték. :P Pedig így, hogy ezzel párhuzamosan megkaptam, amit kértem, tkp nem ciki. Szerintem.

 Visszajöttem! (... kiáltotta kispipi :))

Most nem a Masthuggeten lakom, hanem Guldhedenben. Ez is jó hely, közel van a város, de mégis zöldben van, messze a zajtól, csupa madárcsicsergés minden. Csak sajnos messze van a legközelebbi Hemköp. A Coop meg egy sz.r.

Ez a ház, amiben a kislakás van:

Jó rusnya nagy betonszörnyeteg. Panel. Félkör alakú (sőt, majdnem teljes kör), az ablak a belső részre néz, ahol fák és sziklák (meg grillsütők :D) vannak. Majd biztos lesz arról is kép...

Ez a lakás:

Szép nagy ablaka van, reggel besüt a nap :)

Ez meg a fürdő:

December elején Göteborgban voltam - állásinterjún, meg látogatóban, meg megnézni a karácsonyi Göteborgot ;) Merthogy a karácsonyi Göteborg gyönyörű! Az egész város ki van világítva, de nagyon, nem csak úgy tessék-lássék. Gondolom, részben a sötétség ellen védekeznek a rengeteg izzósorral. Ez pl. a Gustaf Adolfs torg:

de az egész Aveny mentén végig van rakva az utca ezekkel a fény-kúpokkal. Az ablakokba pedig mindenhol adventi fényeket tesznek:

régen biztosan 7-ágú gyertyatartó volt (így érthető, miért égett le annyiszor a város :P), most már persze elektromos fény, időkapcsolóval.

Az egyik legnagyobb karácsonyi attrakció a Liseberg, a vidámpark. November végén kinyitják, és karácsonyi vásárt rendeznek benne. (Ezt a budapesti vidámparkkal is megtehetnék, biztosan sokat hoz a konyhára...) A villamosmegállótól a főbejárat felé ez a látvány fogad:

Maga a bejárat is csupa fény:

van külön babakocsi-behajtó:

és bent is mindenhol fények vannak:

Volt egy karácsonyfa-kiállítás is, ezt a fát pl. csészékkel és poharakkal díszítették fel:

A - meglehetősen drága - vásáron kívül a "hagyományos" vidámparki attrakciók egy része is nyitva volt (arra az esetre, ha a gyerkőcök megunnák a bevásárlást :)), illetve volt jégpálya is:

Szóval a hideg és a drágaság ellenére, azt hiszem, érdemes megnézni Göteborgot a karácsonyi szezonban (is).

A svédek tavasztól őszig mindig találnak jó indokot arra, hogy beiktassanak egy-egy munkaszüneti napot, és egy bulit :) Ilyen a Midsommarafton (magyarul Szent Iván éjnek hívjuk), egy pénteki nap valamikor június végén. Ilyenkor felállítanak egy májusfa-szerűséget (kereszt két karikával a hóna alatt), a lányok fejére (mű)virágkoszorút tesznek, és buliznak. Még másnap is. Meg harmadnap. Ha esik, ha fúj - mert ugye ezek elég gyakran előfordulnak Göteborgban, de "nincs rossz idő, csak rossz öltözet" :)

Szombaton a Göteborgtól nem messze fekvő Nääs kastélynál csatlakoztunk az ünneplőkhöz, ahol volt szerencsénk megtekinteni egy tradicionális svéd lagzit.

Félreértések elkerülése végett: a lagzi nem a kastélyban, hanem valamelyik ex-gazdasági épületben volt (régen gondolom istálló lehetett, most inkább tornateremnek tűnt belülről.) 

Táncoltak is, videó is készült róla, előbb-utóbb fel is fogom tölteni valahova, csak még nem sikerült megbarátkoznom az inda meg a blog hu kezelőfelületével...

A tájékoztató szerint Vrångön vannak a legjobb strandok.

És tényleg.:)

Sajnos van egy kis szépséghibája a dolognak: a medúzák.

Nem bántanak, na de akkor is... 

Amúgy ez a kis sziget van legdélebbre, kb. 50 perc a hajóút Saltholmenről, 382 lakosa van, és szépséges kilátás dél felé, meg gyalogösvények a part mentén. A google maps szerint ezen a szigeten Vrångö Naturreservat van, de mondjuk fél Svédország olyan, mintha naturreservat lenne, akkor is, ha igazából nem is az. Nagyjából ez is olyan, mint a többi sziget: fele lakott (faházikók :D szóljatok, ha már unjátok őket...), fele lakatlan.

 Mivel kocsi nem nagyon akad a szigeteken, a lakosok ilyenekkel szoktak közlekedni:

Meg motorcsónakkal. :)

Ja, azt tudja valaki, hogy ez milyen fajta kutya?

Piros az orra, mint a Rudolfnak! :D

Stockholmban töltöttünk egy hosszú hétvégét.

Alapvetően egy zajos és koszos nagyváros. Göteborghoz képest mindenképp.:P

Oké, azért nem rossz hely Stockholm, turistáskodni semmiképp, de nem laknék ott szívesen.

Mivel csak pár napunk volt, nem láttunk mindent, de ami kötelező, azt megnéztük ;)

Gamla Stan (óváros), szűk utcácskákkal és "gagyiboltokkal":

City hall, belülről:
(belső udvar, fával :))

City hall, kívülről:
(a hídról)

A parlament:

Az operaház:

A királyi palota oroszlánjai:

A királyi palota őrei:
(kinéznek vagy 16 évesnek...)

Ja, itt a királyi palota is :) Nem nagy cucc :P

De egyébként a palotáról csináltam egy tök jó éjszakai képet - megszenvedtünk érte, mert májusban már nagyon későn sötétedik (11 után), az éjszakai közelekedés meg sírnivaló Stockholmban... A Råslagsbåna (~ HÉV) hírből se ismerte a saját menetrendjét, és éjjel 1 helyett hajnali fél 3-ra sikerült hazavergődnünk. De megérte, legalább van mit mesélni, és a kép kint van a falon :)

De csináltunk képet a City Hallról: 

és a parlament homlokzatáról is:

Láttunk még sok mindent, templomokat (az egyiknek csipkés a tornya :)), remíz-homlokzatot, kifestett metrót, galamb-távoltartó-tüskéket, rusnya kőoroszlánokat (rusnya betonbucik meg demszkioszlopok helyett), oroszlánkarmos lámpaoszlopokat, keskeny házakat, a KTH campust, de nem teszem be ide az összes képet, nézzétek meg a képtárban az albumot: http://indafoto.hu/jorgenmorgoff/stockholm

 Amúgy meg csóka, szerintem. Bár nem vagyok nagy madártudor.

Nem nagyon zavartatta magát étkezés közben, mi 1 méterre álltunk tőle, a pincér a szomszéd asztalt szedte épp le. 

 Asperö van a legközelebb Saltholmenhez, kb. 10 perc alatt odaér a hajó. Egy kedves indonéz vendégoktatót bíztak ránk, hogy szórakoztassuk el egy picit; mivel kevés ideje volt, ezt a közeli szigetecskét céloztuk meg. (Azt gondoltuk, majd jól kidől a sok gyaloglástól, de jobban bírta, mint mi :))

Asperönek alig 418 lakosa van, és két kikötője: Asperö Norra a lakott felén, és Asperö Östra a lakatlan felén. Mi az északi kikötőnél szálltunk ki, körbesétáltunk a sziget déli részén körbefutó ösvényen, majd a keleti kikötőhöz értünk - amitől pár perc sétára található egy remek kilátóhely, és a Kvistevik beach.

A hajóról a sziget a szokásos kis színesházas képet mutatja:

imádom ezeket a faházikókat :)

Ez a déli, lakatlan oldal - volt erdős rész is meg mezős rész is meg mindenféle, és tényleg teljesen elhagyatott (mégse nő parlagfű hatalmas bokrokban...)

Ez pedig a kilátás a kilátóból az északi kikötőre (megtévesztő módon úgy néz ki, mintha tök közel lenne, de nagyon nincsen ám közel! A keleti kikötő tényleg sokkal közelebb van.)